A
cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Cégiránytű tanácsadó
Az Értékvesztés elszámoló segédlet úgy lett
megalkotva, hogy a lehető legkevesebb input adat beírását
követően automatikusan minden szükséges értéket kiszámítson,
ami az értékvesztés elszámolásához és dokumentálásához
szükséges.
Tartalma:
- Egyedileg jelentős tétel meghatározó
- Vevők minősítése (forint alapú)
- Vevők minősítése (deviza alapú)
- részesedések minősítése (forint alapú)
- részesedések minősítése (deviza alapú)
- értékpapírok minősítése (forint alapú)
- értékpapírok minősítése (külföldi pénzértékre szóló)
A megrendelőlaphoz >>>
Az egyik legdrágább kincsünk az idő. Nem mindegy, hogy
"szerszámok" nélkül állunk neki egy beszámolót elkészíteni,
vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és kidolgozott segéd
eszközöket, amelyek felületeket biztosítanak a gyors
kivitelezéshez.
Az értékvesztések év végi elszámolása elég sok fejtörést
szokott okozni a feladattal megbirkózni kívánó szakembereknek.
A számviteli törvény sokszor körülményes, hatalmas
körmondatokban történő megfogalmazása, telis-tele további
paragrafusokra való hivatkozással, mind azt eredményezi, hogy
csak komoly időráfordítással lehet ezt a kérdéskört
biztonságosan uralni.
Ennek a feladatnak a gyors és szakmailag korrekt
megoldásához jól jöhet egy olyan segédlet, amely eleve
tartalmazza a figyelembe veendő szempontokat, elvégzi a
szükséges számításokat és végül, de nem utolsó sorban kész
kimutatások, analitikák kinyomtatását teszi lehetővé.
A megrendelőlaphoz >>>
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
A megrendelőlaphoz >>>
Tudástár
Értékvesztés a számviteli
törvényben
A számviteli politika keretében írásban rögzíteni
kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző
szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza,
hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés
szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem
jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a
törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül
melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az
alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell
megváltoztatni.
54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni
részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól,
hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi
eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a
befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti -
veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet
tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke
meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci
megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal
csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós
tendenciáját,
b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő
összeget,
c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó
részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. §
szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó
választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2)
bekezdés figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori
piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés
könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt
értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés
visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem
haladhatja meg a 62. § (1) bekezdés szerinti beszerzési
értéket.
(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb
lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a
forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között
szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és -
(felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti
különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős
összegű.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értéke
meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett
tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós
tendenciáját,
b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci
megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a
beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan
megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapír
mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan
magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a
korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni
kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv
szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdése
szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték
magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt
értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír
könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír
névértékét.
(7) A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni
részesedést jelentő befektetésnél, illetve a
hitelviszonyt megtestesítő (4) bekezdés szerinti értékpapírnál
az (1), illetve a (4) bekezdés szerinti értékvesztés összegét,
a (3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztés
visszaírását devizában kell megállapítani, majd a
nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a
pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi
műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt
követően kell a 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását
megállapítani.
(8) A hitelkockázati szempontból - a (9) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével, a számviteli politikában
meghatározottak szerint - kockázatmentesnek minősített,
valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja
által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan
garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,
illetve diszkont értékpapírok esetében a (4) bekezdés szerinti
értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték
azon része után, amely a lejáratkor megtérül.
(9) A (8) bekezdés alkalmazása szempontjából bármely
vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek)
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály(ok) szerint nulla
százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely
ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által
kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált
értékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke-
és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.
55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az
üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés
időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél
(ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal
szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott
összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása
között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell
elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló
információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a
követelés várhatóan megtérülő összege közötti -
veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet
tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(2) A vevőnként, az adósonként kis összegű követelések
könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevők, az adósok
együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen
követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is
meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten
kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi
értékeléskor a vevőnként, adósonként kis összegű követelések -
hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze
kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés
összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet -
előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést
növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt
értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.
(3) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a
követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a
követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban
elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az
értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke
nem haladhatja meg a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti
nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti
árfolyamon számított) értékét.
(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése
szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. §
szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben
elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt
értékvesztés összegét - legalább a mérlegtételek szerinti
megbontásban - a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
A megrendelőlaphoz >>>
|